Egyszóval nem unatkozom, sőt, ha egy nap kettőből állna, az sem lenne elég.
Úgy rohannak el mellettem a napok, hogy azt el sem tudom mondani nektek.
Ennek köszönhető többek között az is, hogy az én gyerekeimnek
-úgy, hogy a drága Édesanyjuknak az a "munkája", hogy folyamatosan kreatívkodik, barkácsol-, még nem készült adventi naptár.
Volt kb. egy napom arra, hogy kitaláljak valamit, ami tetszik is majd nekik.
Az nyilván esélytelen volt, hogy bemegyek a boltba és vásárolok valamit.
Sokat gondolkoztam, azon, hogy mi az, ami nekem is tetszene, nekik is és elég mondjuk egy belőle, de akkor annak akkorának kell lennie, hogy mindkettőjüknek elférjenek benne a csomagok, tehát összesen 48 csomagnak legyen benne hely.
Gondoltam egy nagyot és mivel már amúgy is szerettem volna szánt készíteni, tök jó ötletnek tűnt, hogy így kapják az adventi naptárukat.
A Mikulás hozza a szánon.
Aztán menet közbe ohh, hogy megbántam én, hogy így ezt bevállaltam ilyen szoros határidővel.
Pont a mélyponton lehettem, amikor beszéltem barátosnémmel és mondtam neki, hogy annyira tele van mindenem ezzel a -sípszó-, hogy ahogy kész lesz -mert igenis, amit a fejembe veszek azt elkészítem-, el is dugom, hogy még csak ne is lássam.
Aztán csak kész lett.
Ja, hogy eldugtam e? ÁÁÁ, esélytelen, hiszen imádom és remélhetőleg holnapra meg is szárad, hogy megkapják a kisgazdik a kész csomagokkal.
Ha érdekel a folytatás olvass tovább!
Még több ötletért lájkold a blog facebook oldalát!
