Kisfiaim, mint minden gyerek őrülten rajonganak szinte az
összes létező mesehősért.
A kicsim még leginkább a Verdákért , míg a nagy már inkább a Pókemberért.
A kicsim még leginkább a Verdákért , míg a nagy már inkább a Pókemberért.
Ráadásul egyre jobban kezdik értékelni, hogy saját szobájuk van és szeretik is
a kis saját ízlésükre formálni azt.
Mindketten nagyon örülnek, ha bekerül egy-egy új dekoráció a szobájukba és ha
még Ők is tudnak benne segíteni, akkor büszkén is tekintenek rá.
Ma is egy ilyen szobadekorálási projektet szerveztünk, ami ismét nagyon nagy
örömet szerzett nekik, pedig igazából körülbelül tíz percet töltöttünk el vele,
ráadásul egy fillérünkbe sem került.
Azt hiszem ezzel a projekttel ismét bebizonyosodott, hogy
néha a legegyszerűbb ötletek a legjobbak, amit talán a kialvatlanságomnak
köszönhetően így is túlbonyolítottam, majd amikor erre rájöttem, nyugtáztam,
hogy végre jót tennem nekem egy kiadós alvás.
Mindenestre ezt is megosztom veletek, hátha nevettek ti is egy jót.
Mindenestre ezt is megosztom veletek, hátha nevettek ti is egy jót.
Még több ötletért lájkold a blog facebook oldalát!
Kellékek:
Cipős doboz teteje
Cipős doboz teteje
Nem, a kelléklistából tényleg semmit nem hagytam ki, hiszen semmi másra nincs szükségünk csak néhány gyerekcipő dobozának a tetejére.
Ebből már rengeteg van itthon, hiszen mivel sajnálom kidobni, folyamatosan gyűjtögetem azokat.
Igazából rengeteg ötletem lenne ezek felhasználására, de annyira jól néznek ki, hogy sajnáltam befogni bármire is és többször el is játszottam már a gondolattal, hogy tök jól néznének ki csak úgy simán feltéve a falra.Mostanra tisztán láttam, hogy semmit nem fogok velük kezdeni, így maradtam is ennél az ötletnél.
No ez az a lépés, amit nézzetek meg, röhögjetek egy jót azon, hogy mennyire túl akartam bonyolítani egy tök egyszerű ötletet, majd felejtsétek el, ugyanis én mindegyik doboztetőbe ragasztottam két oldalra egy-egy félbehajtott fonaldarabot, gondolván majd ezzel akasztom fel a falra a „képeket”.
Azt már nem egyszer látták a gyerekek, amikor Anya több darabból álló faldekorációt készít és azt először az asztalon tervezi meg, így most sem lehetett ez másként.
Szépen meg kellett tervezni, hogy hogy fognak a képek kinézni a falon.
Pakolgatták a dobozokat ide-oda, majd kialakult a végső elrendezés.Még itt sem esett le, hogy az előző lépés tök felesleges volt.
Mivel a dekoráció gipszkarton falra került, így gombostűket szurkáltam a falba, elkerülve ezzel a csavarozást.
És ez volt az a pont, ahol megvilágosodtam, hiszen felkészültem arra, hogy tök jól el fogok játszadozni azzal, hogy a fonal fennakadjon a gombostűkön, amikor is egyszer csak éreztem, hogy megállt a kép rajta.
És ekkor jöttem rá nyilván megáll fonal nélkül is a doboztető, hiszen van neki egy olyan jó tulajdonsága, hogy rendelkezik peremmel, ami fenntartja azt.
Amikor a nagyfiamnak elmondtam, hogy miért csaptam magam homlokon, hasát fogva a nevetéstől jót derült rajtam.
Ha másért nem, hát legalább ezért megérte.
Az biztos, hogy egy jó pár mesehős felkerül még így a falukra, hiszen vannak még olyan kedvencek, amikből most nem készült kép, de hamarosan azok is erre a sorsra jutnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése