Régebben egy vásárlás alkalmával szerettem bele ebbe a
dohányzóasztalba és mivel meglepően jó volt az ára is, így azonnal megvettem.
Sajnos hamar bebizonyosodott, hogy az ára a minőségét tükrözi, hiszen
folyamatosan kimozdultak a lábai és csavarozhattuk újra.
Egy idő után ezt meg is untuk és az asztal kikerült a nappali szélére.
Sajnáltam, de eredeti formájában használhatatlan volt, viszont már nagyon untam
kerülgetni és nem nézett túl jól ki az új helyén, így két opcióm volt:
- vagy érzékeny búcsút veszek tőle végleg
- vagy kitalálom milyen formában maradhatna tovább „velem”
- vagy érzékeny búcsút veszek tőle végleg
- vagy kitalálom milyen formában maradhatna tovább „velem”
Közben régóta él a fejemben egy faldekor.
Eredeti elképzelésem szerint egy régi ablakot ragasztottam volna körbe led szalaggal, aminek egy szép papírral bevont parafalap lett volna a háttere.
Egyszer amikor épp azon gondolkoztam, hogy mit kezdjek az asztallal, beugrott, hogy egy kis átalakítással készülhetne belőle hasonló faldekor, így a tettek mezejére léptem és a képen látható világítós, fényképes faldekor született, amiből az én drága férjem is kivette a részét.
A mai bejegyzésemmel téged is arra szeretnélek inspirálni, hogy ne dobd ki egyből a régi, megunt tárgyaidat, hanem gondold újra!
Ha érdekel a folytatás olvass tovább!
Eredeti elképzelésem szerint egy régi ablakot ragasztottam volna körbe led szalaggal, aminek egy szép papírral bevont parafalap lett volna a háttere.
Egyszer amikor épp azon gondolkoztam, hogy mit kezdjek az asztallal, beugrott, hogy egy kis átalakítással készülhetne belőle hasonló faldekor, így a tettek mezejére léptem és a képen látható világítós, fényképes faldekor született, amiből az én drága férjem is kivette a részét.
A mai bejegyzésemmel téged is arra szeretnélek inspirálni, hogy ne dobd ki egyből a régi, megunt tárgyaidat, hanem gondold újra!
Ha érdekel a folytatás olvass tovább!
Ez volt az én régi asztalom, ami nagy sajnálatomra eredeti
funkciójában nem működött.
A
munkát a lábak kiszerelésével kezdtük, mivel épp egy pár hete ragasztottam be mindent
ragasztóval, így ez most egy kicsit nehezebb volt, de azért megoldottuk és rá
kellett jönnünk, hogy ez sem lett volna egy túl tartós megoldás arra, hogy ne
jöjjenek ki a lábak a helyükről.A gond az, hogy nagyon kicsi a menetes rész, így igazából nem volt hol bent
maradnia azoknak és nálunk a két gyerek mellett folyamatosan mozgatva volt az
asztal.Mivel épp május elsején jött egyébként az átalakítás ötlete és semmi nem volt nyitva, maradék fadarabokat használtunk a keret elkészítéséhez.
Ehhez az asztal eredeti menetes részét használtuk, mivel a falon nem lesz mozgatva, ez is el fogja bírni.
Leszabtuk a fákat az asztal méreteinek megfelelően, becsavaroztuk az asztal eredeti menetibe, majd egymáshoz is hozzácsavaroztuk.
A hátlapnak farostlemezt szabtunk méretre.
Amikor összeállt a keret a fadarabokat leszedtük, alaposan megcsiszoltuk és fekete festék spray-el fújtuk színre.
A hátlapot szintén fekete festék spray-el fújtuk le.
A hátlapot két részre osztottuk, egyik része a virágminta mögött lesz, míg a másik része a fénykép mögött.A virágminta mögé led szalagot ragasztottunk ragasztópisztollyal.
Ezeket feldaraboltuk és ragasztás után összeforrasztottuk.
A kép mögötti részre kétoldalú ragasztócsíkokat ragasztottunk.
Volt még itthon a szép, ezüstösen csillogó csomagolópapíromból, így a kétoldalú ragasztószalagra ezt helyeztem fel, vigyázva arra, hogy ne gyűrődjön.
Kimértem a fénykép helyét és felragasztottam a helyére.
Összeszerelés után már csak a helyét kellett kitalálni és rögzíteni a falra, amihez egy régi konyhabútorról levett szekrény akasztókat használtunk.
Összeszerelés után már csak a helyét kellett kitalálni és rögzíteni a falra, amihez egy régi konyhabútorról levett szekrény akasztókat használtunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése