Remek készségfejlesztő gyerekjáték fillérekből

Talán már sokatoknak ismerős lesz hasonló formában ez  a játék, hiszen lufilabdát már biztos sokan csináltatok is.

Ezek az aranyos kis lények mondhatni ennek a továbbgondolt változata, ami mindamellett, hogy nagyon mókás fejleszti is a gyereket, hiszen kezükkel más-más figurát tudnak alkotni, így a kézügyességet  is fejleszti, de emellett az érzékszerveket is, hiszen más-más méretű, súlyú figurákat tudunk készíteni.

Nálam például több méretben készültek.
A nagyobbak nehezebbek is és a formázása is kicsit nehezebb, több „munkát” igényel, míg vannak kisebbek is, amiket finoman, apró mozdulatokkal is képesek a gyerekek formázni.

A legjobb játékokra nem kell sokat költened! 

Készíts kreatív játékokat papírdobozból!

Emellett pedig mókásak, színesek, vidámak.
Az én gyerekeim tetszését maximálisan elnyerték.

És ami még mindenképp említésre méltó, hogy ez tényleg fillérekből elkészíthető játék.
Nálam összesen hat darab készült, amihez csak a lufikat kellett megvennem 25 ft/darab áron.

Ha érdekel a folytatás olvass tovább!

Még több ötletért lájkold a blog facebook oldalát!

Kellékek:
Lufik
Liszt
Fonal
Műanyag szemek (vagy kiürült gyógyszeres bliszter, azaz levél és fekete valamint fehér papír)
Pillanatragasztó
Műanyag flakon

Először is megtöltöttem a flakon liszttel.

Ezt a legegyszerűbb egy konyhai tölcsérrel elvégezni, különben könnyen előfordulhat, hogy minden lisztes lesz körülöttünk.

Felfújtam a lufit, majd a szárát sokszorosan körbetekertem, de nem kötöttem el.

Nagyon vigyázva arra, hogy a lufi szára ne tekeredjen ki, ráhúztam azt a flakonra.Figyeljetek rá, hogy jól húzzátok rá a flakonra, hogy munka közben le ne csússzon róla, mert akkor hiába vigyáztatok a töltésnél, minden tiszta liszt lesz.

Kitekertem a lufi szárát, majd átfordítottam a flakont és beletöltöttem a lisztet a lufiba. Töltés közben a biztonság kedvéért végig odafogtam a kezemmel a lufit a flakonhoz, mert bár a gyerekek biztos élvezték volna  a lisztfelhőt, én nagyon nem örültem volna neki –itt még nem sejtettem mi lesz később-.

Bár az előző lépésnél nagyon jól elkerültem a lisztfelhőt, itt az első lufi leeresztésénél már nem voltam ilyen sikeres, ugyanis elkezdtem szépen óvatosan leereszteni a lufit, de több volt a lisztmennyiség, mint amennyi megfelelő lett volna, így a végén a levegővel szépen kirepült a felesleges lisztmennyiség is.
A gyerekek élvezték, én nem.
A következő lufinál már rutinosabb voltam.A lufit lassan elkezdtem leereszteni, a vége felé pedig a lufi száját a flakonba irányítottam, így elkerültem az újbóli a lisztfelhőt a gyerekek nagy sajnálatára.

Elkötöttem a lufi szárát.
Amelyik lufinak nagyon nagy szára maradt, azt egy ollóval levágtam, de pillanatragasztóval akár le is ragaszthattam volna.

Most voltak itthon kész műanyag szemek, így ezeket egyszerűen csak felragasztottam pillanatragasztóval.
Ritka egyébként, hogy vannak itthon ilyen szemek, hiszen ezeket mindig magam készítem, méghozzá úgy, hogy a gyógyszeres levélből levágok egy darabot, ezt körbevágom a kerek rész körül és vágok bele fekete papírból pici köröket, de lehet bele tenni fekete gyöngyöt is vagy akár egy bors szemet.
Fehér papíron átrajzolom a gyógyszeres levélből levágott részt, amire ráragasztom, miután beleraktam a fekete részt.

Fonalból elkészítettem a figurák frizuráját.
Ehhez a fonalat többször körbetekertem az ujjaimon, majd levéve középen elkötöttem egy levágott fonalszállal.
Ezután a két oldalán elvágtam a fonalat.

A frizurákat szintén ragasztópisztollyal rögzítettem a lufik szárának a tövébe.
Amíg a ragasztó meg nem szárad ne engedjétek el.

A gyerekek imádni fogák ezeket az aranyos, színes figurákat, amiből rengeteg formájú mókás cukiságot tudnak készíteni, mindeközben pedig ismerkednek a színekkel, formákkal, anyagokkal és a kézügyességüket is fejleszti.